Rohrbacher Ferenc

Egy hibátlan 10 kg-os környei töves

Hétről-hétre, pihenőnapról pihenőnapra jártam a tóra, hogy a horgomra csalhassak ismét néhány szép halat. Nem történt ez máshogy ezen a héten sem. Péntek reggel, amint hazaértem utolsó éjszakás műszakomból már nyitottam is a szekrényemet, ahol a horgászfelszerelésem pihent. Bepakoltam az autóba, egy gyors bevásárlás és már indultam is ki. A tó furcsa módon még üres volt, ezért el tudtam foglalni eddigi kedvenc helyemet, a vasútállomás felőli oldalon hátul.

A szél igyekezett hátráltatni dobásnál...

...és fárasztásnál is...

...de a botok végül élesítve eddigi kedvenc állásomon

Csalit a legutóbbi szerzeményeimből fűztem fel, gondoltam kipróbálom, hogy jól választottam-e. Egyik horgomnál 20 mm-es BalatonBaits Standard Dumpel Ananászos, másiknál pedig 2 szem 14 mm-es The Gold One Hook Oldódó horogbojli lógott első körben. Ezen kívül 20mm-es Imperial Baits Rambo Elite horogbojlit vittem még magammal.

A három legutóbbi választásom

Miuán a halaknak felkínáltam a reggelit, gondoltam eszem én is egy pár falatot gyorsan. A pontyok ezt nem így képzelték el (szerencsére). Tíz perc sem telt el, de már arra lettem figyelmes, hogy kóstolgatják az ananászos bojlimat. Pár pillanat után a kapásjelző folyamatos csipogása törte meg a csendet. Sajnos az első lehetőségemet elszalasztottam, nem jutottam el a szákolásig. Újra csaliztam, most viszont a Rambo bojlival, megtöltöttem az etetőkosarat és már ment is vissza a szerelék a helyére. Már csak a swinger felrakása volt hátra, mikor a másik jelzőm hirtelen koppant a boton és már füstölt is az orsó. A part előtti 5-10 méteren a sekély víznek köszönhetően nem volt egyszerű a fárasztás és a szákolás, de második vendégemet már sikerült kiemelni egy gyors fotózkodásra. Nem okozott csalódást Környe, ismét egy hibátlan hallal ajándékozott meg. Szerencsémre kellően elfáradt és így könnyedén meg tudtam oldani egyedül is a közös képet.

Első partra terelt barátom a The One bojlira csábult el

A gyors fotót és ellátást követően már engedtem is útjára, hogy dobhassam vissza a szerelékemet, abban bízva, hogy megérkeztek a pontyok az etetésre. Miután végeztem mindennel, megvárták, hogy én is befejezhessem a reggelimet. Fél óra múlva viszont ismételten megtört a csend, újabb orsós kapás. A The One bojli ismét megízlett egy lakónak. Mikor a partra emeltem második halamat, már láttam, hogy eddigi legszebb pontyomat fotózhatom ma. Előfordulhat, hogy másnak nem újdonság, de ilyen csodálatos vörös színben pompázó uszonyokat még nem láttam. Azt hiszem számomra egy örök emlék marad. Úgy éreztem, hogy ha nem is fogok több halat, akkor is egy remek napot zártam.

Gyönyörű színben pompáznak ezek a keverők

Pénteki napom zárásaként délután 3 órakor érkezett az utolsó kapásom, ismételten egy szép töves tette tiszteletét, viszont kicsit tréfásabb kedvű volt, mint előző társai; nem igazán szeretett volna velem közös képet.

A kezdeti nehézségek ellenére azért sikerült egy jobb kép is

Szombaton reggel ismét elindultam a partra, abban bízva, hogy legalább olyan jó napnak nézek elébe, mint pénteken. Szerelékeim vízbe juttatása után pár perccel az első jelentkező már húzta is a The One bojlit. Sajnos nem sikerült kicsalnom a vízből, pár perc után a jó erőben lévő hal leakadt a horgomról. Második kapásom egyből a visszadobás után érkezett is. Hasonló méretű lehetett, mint előző társa, de ismételten nem sikerült szákolnom. Körülbelül 5 perc elteltével egy ejtős kapásra lettem figyelmes. Miközben fárasztottam, másik botomon is megérkezett a hal, szintén ejtőssel. Gyorsan megszákoltam első pontyomat, szájfertőtlenítés, majd engedtem is vissza, hogy a másik jelentkező nehogy meglépjen. Örömmel láttam, hogy van bőséges természetes szaporulata a tónak, mindkét ponty 1-1,5 kiló körül volt. A reggeli nagy lendület után sajnos megállt az élet. A délután folyamán még 1-2 szebb dévérkeszeg jelentkezett, a pontyok elvonultak.

Vasárnap reggel ismét kilátogattam, sajnos nem sok sikerrel. Egy dévér és egy 0,5 kg körüli ponty volt a vendégem. Kapások hiányában volt időm nézelődni, de nagyon úgy tűnt, hogy mindenhol ugyan az volt a helyzet, mint nálam. A tópart már érkezésemkor majdnem tele volt, ennek ellenére a jelzők nem igazán mozgolódtak senkinél. Dél körül majdnem mindenhonnan haza vonultak a horgászok. Egy órakor én is úgy döntöttem, hogy néhány napra elég volt a szélviharból, szép lassan elkezdtem pakolászni, bízva benne, hogy meglep még legalább egy szebb példány, de sajnos nem így történt. Ennek ellenére úgy gondolom ismét egy nagyon jó hétvégében volt részem. Az időjárást elnézve legközelebb már nem tópartra látogatok, célba veszem az „Öreg Hölgyet” és márnáit. Remélem meghoztam egy-két horgász kedvét a környei pontyok felkutatásához. Szép halakat minden horgásztársnak, Görbüljön!