Ikrától a horogig - 1.rész

Bárány László
Bárány László
Üdvözlök minden horgásztársat és hal fanatikust!
Pályaválasztásom alapjául szolgált, hogy gyermekkoromban, a lakhelyemhez közel elhelyezkedő csorvási homokbánya taván tölthettem el a nyári szüneteket, ahol Édesapám és Nagypapám segítségével már korán megérintett a horgászat és a halak szeretete. Mivel mindketten igazi fanatikus horgászok, így nem volt kérdéses az én sorsom megpecsételődése sem. A kezdeti sikerélmények hatására szerettem volna én is egyre nagyobb halakat fogni, egyre többet tudni a víz alatti misztikus világról. Ennek hatására kezdtem el újságokból, könyvekből és egyéb anyagokból szélesíteni ismereteimet ezen a téren. Az egyre bővülő tudás hatására a vízparton is eredményesebbé tudtam válni, hiszen már többször volt olyan, hogy tudtam mikor, mivel kellene csalizni, hogy a kapás ne maradjon el.

Az évek múlásával ez a szerelem nem gyengült és tudatosan kezdtem keresni annak a módját, hogy egyszer majd én is ezzel foglalkozhassak és ezzel kereshessem a kenyeremet. Mivel nem volt olyan ismerős és rokon, aki hasonló beállítottságú lett volna, muszáj volt magamnak kijárni az utat és apró lépésenként jutni egyre előrébb.

Így jutottam el azokba az iskolákba, amiknek az elvégzését követően sorra nyíltak meg a lehetőségek, hogy a munkám az legyen, amit szeretek és kezdetben gyakorlatiasabb közegben, időnként fizikai munkával, ma már pedig inkább szellemi tőkét igénylő körökben tudom kamatoztatni a megszerzett tudást.

De mivel nem önéletrajzi cikknek szánom a soron következő írást, nem is szaporítanám tovább a szót ezekről a dolgokról, hanem belevágnék a közepébe.

Egy olyan cikksorozatot szeretnék elindítani, ami részletesen mutatja be a halak életét, szaporítását és a horogéretté válásukhoz szükséges műveleteket. Apró lépésenként fogunk eljutni a kikeléstől egészen a bojlis tavakban sikerélményt nyújtó matuzsálemekig és átnézzük hol, milyen praktikák segíthetnek minket, hogy többször találjon ránk az a bizonyos „szerencse”. Ezzel gyakorlatilag egy olyan területre lesz rálátása az olvasóknak is, ami egyébként egy zárt berek és kívülállók számára csak nehezen elképzelhető folyamat. Reményeim között szerepel, hogy ezen sorok hatására még többen jutnak majd sikerélményhez a vízparton a horgászatok alkalmával, de az is, hogy látva a halnevelés összetettségét, buktatóit és kihívásait, még többen fogják óvni ezeket a gyönyörű állatokat és még inkább előtérbe kerül a fogd meg és engedd vissza elv.

Leírásomban a Magyarországon gazdaságilag legjobban elterjedt és a horgászok által is népszerűnek tartott, vizeink halállományának jelentős százalékát biztosító ponty esetében mutatom be a tenyésztéstechnológiai lépéseket.

A túra egyértelmű favoritja

A ponty keltetőházi szaporítási technológiája

Áttörést jelentett, amikor Woynarovich Elek az 1950-es évek végén kidolgozta a pontyikra ragadósságának megszüntetését konyhasós-karbamidos oldat alkalmazásával. A ragadósság elvétele és az anyahalak hipofizálása együttesen megteremtették a teljes keltetőházi pontyszaporítás technikai-biológiai feltételeit. A módszer az évek során egyre tökéletesedett, hatékonyabbá vált. Ma szerte a világon egyre több pontyot szaporítanak ezzel a módszerrel mesterséges, keltetőházi környezetben.

A csaknem általánossá vált hatékony szaporítási módszer eredményes műveléséhez nemcsak speciális technikai feltétel rendszer (halkeltető ház), hanem pontos előírások szerint működő, szakaszokra tagolt szaporítási technológia is szükséges. Az alábbiakban a jól elkülönülő szakaszok alapján tekintjük át a teljes folyamatot.

A túra egyértelmű favoritja

Az anyahalak felkészítése

Napjainkban a szaporítási tevékenység eredményességét alapvetően az anyahal állomány felkészítésének színvonala határozza meg. A szaporodás a szervezet számára nagy igénybevételt jelent, amelynek csak kiváló és e célra felkészített egyedek képesek eleget tenni. A felkészítés időszakában a tenyésztő feladata azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek az ivari folyamatok zavartalan lejátszódásához szükségesek.

A már ivarérett, korábban sikerrel szaporított halak egy éves tartási módszerét áttekintve, több szakaszt különíthetünk el. Kezdjük ezeknek az áttekintését egy képzeletbeli szaporítási szezon végétől. A nyári anyatartás időszakában az anyahalak tavi környezetben élnek. A peteépítő folyamatokhoz az ikrás halak szervezetének igen nagy mennyiségű tápanyagra van szüksége, amelyet a hal csupán a tó természetes élőlényeiből már képtelen fedezni. Az optimális tápanyag ellátást a tógazda kétféleképpen biztosítja:

a. A tavat trágyázza, hogy több táplálékszervezet szaporodjon el.
b. Az anyahalaknak mesterséges, úgynevezett kiegészítő táplálékot ad.

Az anyatartó tó trágyázásának célja a tó előkészítési fázisában segíteni a planktonállomány fejlődését. A tóelőkészítés időszakában kell szervestrágyázni, N és P tartalmú műtrágyákat alkalmazni. Az alaptrágyázáson kívül a kialakult planktonállomány folyamatos táplálását szolgáló fenntartó trágyázás is szükséges. A fenntartó trágyázás során kis adagokban kéthetes gyakorisággal elsősorban szerves trágyával biztosítjuk a plankton számára a kedvező feltételeket.

A planktontáplálék önmagában nem fedezi a nagy étvágyú, ivarérett halak tápanyagszükségletét. A tógazda feladata, hogy gondoskodjék megfelelő kiegészítő takarmányról is. Áztatott, csíráztatott abrakkal pl. árpa, búza, stb. etethetünk, az állomány testtömegének 2-3%-ában naponta, a fogyasztás ellenőrzése mellett.

A keltetőházi szaporítás után a halak legyengülten, törődötten kerülnek ki a keltetőházból. A leggondosabb keltetőházi munka ellenére is előfordulhat egy-egy sérülés.

Néhány nappal a kihelyezés után elsősorban azok a példányok, amelyek nem adtak ikrát, az egyszerre tömegesen elpusztuló petesejtek szervezetet mérgező hatásának eredményeként gyakran elpusztulnak. A szaporítást követően ezek ellen a pusztulások ellen már nem tehetünk semmit sem, megelőzésük érdekében azonban igen. Arra kell törekednünk, hogy a kezelt halaink minél nagyobb hányadától nyerjünk jó minőségű ikrát és ehhez a szükséges műszaki és biológiai feltételeket messzemenően biztosítanunk kell.

Műszaki szempontból ne következzenek be meghibásodások (megelőző karbantartás), előzzük meg az esetleges oxigénhiányból eredő eredménytelen szaporításokat, mert az ilyen okokból ikrát nem adó halak nagy része később menthetetlenül elpusztul. A biológiai okokra visszavezethető eredménytelenség megelőzésének feladatai közé tartozik az anyák fentebb leirt előkészítése, a pontos adagú hipofízis vagy hormon kezelés stb.

Sikeres és eredményes munka esetén az állomány a szaporítási folyamat alatt a testtömegének jelentős hányadát (5-20%) lefejt ikra formájában elveszíti. A halak szervezete ezt a tömegveszteséget ösztönösen igyekszik pótolni, ezért ebben az időben étvágyuk igen nagy.

Mivel a takarmányokból származó tápanyagok legnagyobb része igen hamar beépül az újonnan fejlődésnek induló petesejtekbe, nem kell tartanunk attól, hogy a hal a bőséges és energiagazdag takarmány hatására elzsírosodik. Ezért a fejés utáni időszakban energiagazdag takarmányokat (gabonadara, csíráztatott árpa, stb.) etethetünk. Ez azonban önmagában nem elég a peteképzéshez. Csak akkor érünk el jó eredményt, ha egyidejűleg a tóban sok a természetes táplálék, mert az anyahalak a fehérjét, vitaminokat, stb. ezekből fedezik.

Az anyahal állomány mellett mindig célszerű bizonyos mennyiségű ragadozó állományt is tartani (kétnyaras harcsa, két-háromnyaras süllő). Ezek a ragadozók az utóívásokból származó, az anyahalaknak a fehérjeforrás (zooplankton) kihasználása terén táplálékkonkurenciát jelentő ivadékot és a planktonevő szeméthalakat gyérítik.

A túra egyértelmű favoritja

Nagyon szépen fel tudnak készülni az anyahalak az egynyaras nevelő tavakban is az egynyaras ivadék károsításának kockázata nélkül, hiszen darabszámuk elenyésző, ugyanakkor túrásukkal elősegítik az ivadéknevelő tó árnyékolását, ami szükséges a káros makrovegetáció fékentartásához.

Kedvező táplálékviszonyok között az ivarérett pontyok őszre ismét szaporodóképes állapotba kerülnek; petefészkükben sok érett petesejt található. A lehűlő környezet azonban megakadályozza az ismételt ívást, ezért az anyák szaporodásbiológiailag kényszernyugalmi állapotba kerülnek.

Ősszel rendszerint az anyatartó tavat is lehalásszák. Ilyenkor a halak kézbe kerülnek, és szigorú tenyésztői válogatáson esnek át. Ennek során a szelektáló szakember minősíti a halak kondícióját, megállapítja, hogy egészségesek-e vagy rászorulnak-e bizonyos gyógykezelésekre. Válogatáskor a selejtes halakat eltávolítják, a továbbtenyésztésre alkalmasnak ítélt halak pedig telelőkbe kerülnek.

A túra egyértelmű favoritja

Az anyaponty állományok teleltetésére jól használhatók a mély, bőséges vízellátású teleltetők, ha azonban a növényevő halak ivarérett példányaival együtt teleltetjük őket, kedvezőbb e célra nagyobb méretű (0,5-1,0 ha-os) raktártavakat használni. Itt a hal jobban le tud vermelni, kevésbé zavarja az állandó vízátfolyás, és már kora tavasszal természetes táplálékhoz jut.

A túra egyértelmű favoritja

Tavasszal a víz fölmelegedésével párhuzamosan fokozatosan nő a szaporításra kiválogatott halak étvágya. A néhány száz négyzetméteres kisméretű telelőkben a halak éheznek. Sok év tapasztalata azt bizonyítja, hogy a halak a telelőkben is jól előkészíthetők a szaporításra. Ennek magyarázata, hogy a pontynál az ikrák már előző évben kifejlődtek, tavasszal csak az ívási hőmérséklet elérése szükséges ahhoz, hogy az anyahalak ismét szaporodóképes állapotba kerüljenek.

A tenyésztők gyakran esnek abba a hibába, hogy jót akarván, anyahalaikat tavasszal is a nyárihoz hasonló módon, bőségesen takarmányozzák. Ilyenkor több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hajtanak, mivel a kész petesejtekkel teli petefészeknek már nincs tápanyagelszívó szerepe, ezért az egész szervezet zsírosodásnak indul. Ennek következményeként az ikrás hal szaporodásra alkalmatlanná válik. Az ilyen állapotnak a külső jelei nem szembetűnők; a halak látszólag szépek, tele vannak ikrával, csak éppen nem képesek szaporodásra. Ennek a káros jelenségnek az elkerülésére tavasszal csak sovány, fehérjedús, de energiaszegény táplálékkal szabad etetni az anyahalakat a teleltetőkben, illetve éheztetni kell azokat. Még ez is sokkal hasznosabb, mint a túletetés.

Ivarválasztás

A tavaszi felmelegedés időszakában, 15-18°C elérésekor a telelői vadívás veszélye fenyegetővé válik. A vadívás elkerülésére 10-12°C-os vízhőmérsékleten, március végén, április elején a vegyes ivarú állományokat szét kell válogatni. Külön telelőbe kerülnek az ikrások és a tejesek. Egyetlen, az ikrások közé került tejes hal is egész állományok vadívását okozhatja.

Az ivarokat a hal teltsége, az ivarnyílás alakja alapján lehet elkülöníteni. A tejesek ivarnyílásában határozott nyomásra sűrű fehér tej jelenik meg. Az ivarválasztás során a bizonytalan ivarú, kétes példányokat mindig a tejesek közé kell helyezni.

A túra egyértelmű favoritja

Próbaszaporítás

Ha a vízhőmérséklet 18°C fölé emelkedik, tervezni lehet a szaporítás megkezdését. Elsőként a kisebb méretű, legérettebb, legpuhább hasú ikrásokból célszerű néhányat a keltetőbe szállítani és próbaszaporítást végezni.

A szaporításra érett anyahalak a lehalászás, válogatás és szállítás során rendkívül gondos bánásmódot kívánnak. A terjedelmes nagyságú petefészek egy vékony, vérerekkel borított kötőszöveti hártyával van körülvéve, amely igen érzékeny, szakadékony. A durva bánás eredményeként vagy a hal leejtése után olyan sérülések keletkezhetnek, melyektől az anyahal napok múlva elpusztul, de még kisebb sérüléseknek is az lehet az eredménye, hogy a hal nem reagál a hormonkezelésre.

A túra egyértelmű favoritja

Az anyahalak szállítása és mérése

A telelőből a keltetőig -bármennyire rövid is a távolság- a halakat vízben kell szállítani.

A kézi szállítás eszköze a ponyvából vagy műbőrből készült kétrekeszes saroglya. A saroglyába vizet öntve, az anyahalakat kettesével, közvetlenül a kiválasztás után a keltetőbe szállítjuk.

Kevesebb fizikai erőt kíván, ha járműre (gépkocsi vagy traktor) helyezett tartályba gyűjtjük a szaporításra szánt halakat. Az oxigénporlasztóval fölszerelt tartályban a halak hosszabb idő alatt sem károsodnak, és egyszerre 20-30 darabot is szállíthatunk rövidebb távolságra.

A tavi válogatáskor alig van lehetőség a halak bódítására. A keltető házban a könnyebb kezelhetőség érdekében az anyahalakat el kell altatni. A tóból való beszállítást célszerű úgy időzíteni, hogy az a reggeli munkakezdés idejére essék.

Az altatáshoz MS 222-t használunk, 1:10000 hígításban (100 liter vízhez 10 g). Igen eredményes, e mellett olcsó is a szegfűszeg olaj oldata is. (3 ml 1oo liter vízbe). Bódítani olyan medencét használjunk, amelybe 100-150 liter víz fér. 100 liter vízben egy alkalommal néhány halat altathatunk, azonban a halakat nem egyszerre rakjuk a vízbe, hanem egymás után, folyamatosan altatjuk el azokat. Az altatást akkor tekintjük befejezettnek, ha a hal teljesen elernyedt, a vízben ellenállás nélkül megfordítható, és elengedve sem fordul vissza.

A túra egyértelmű favoritja

A halak könnyen túl is altathatók. Ennek jele, ha a kopoltyúfedő már alig mozog. Ilyen esetben a halat haladéktalanul friss, átfolyó vízbe kell helyezni, ahol néhány perc alatt visszaáll a normális légzés. Az anyahalakat az elaltatott állapotban meg kell mérni. A tömegmérésre azért van szükség, mert a hipofízis mennyiséget a halak tömege alapján számítjuk ki. Ha az állomány mérete nem egységes, a mérlegeléssel egy időben jelet (pl. a hátúszóba tűzött színes fonalat) kell használni, és az adatokat a szaporítási naplóba a megfelelő jelzés mellett fel kell tüntetni. A testtömeg-adatok ismeretében kiszámítjuk az ikrás halak számára a hormon/hipofizis mennyiséget.

Hormon indukció

Az ikra leválásához mai ismereteink szerint testtömeg kilogrammonként 3,5-4,5 mg légszáraz hipofízis szükséges. Ennek kb.10%-át juttatjuk be előadagként. Az előadagot úgy készítjük, hogy a halankénti egy hipofízist alapos szétdörzsölés után 0,5-1 ml fiziológiás oldatban (0,65%-os konyhasó) feloldjuk. (Az egy csoportra elkészített oldatnál 10% veszteséget számolunk.)

Az oldatot a hasúszó tövénél a hasüregbe vagy a hátizomba adjuk, így az oldat visszafolyása elkerülhető. A második kezelésre 10-12 órával az előadag után, rendszerint az esti órákban kerül sor, melynek hatására az ovuláció, az érett peték leválása másnap reggelre várható.

A túra egyértelmű favoritja

A döntő hormonadag beadása előtt azonban a pontynál még egy fontos mozzanat következik; az ivarnyílás bevarrása. Erre azért van szükség, mert e nélkül az ovuláció során folyóssá váló ikra jelentős részét a ponty elszórná, és az számunkra kárba veszne.

A túra egyértelmű favoritja

A második kezeléshez szükséges oldatot úgy készítjük, hogy a csoport testtömege alapján kiszámítjuk a hipofízis mennyiséget (most 1 kg halra 3,0-3,5 mg hipofízist számítunk), elporítjuk, majd annyi fiziológiás oldatot adunk a hipofízishez, hogy 3 mg 0,2 ml-ben oldódjék fel. A tejes halakat egy alkalommal kezeljük, testtömeg-kilogrammonként 2 mg hipofízissel. E célra felhasználhatók a törött, apró, nem teljes értékű hipofízisek is.

Az anyahalak érlelése és fejése

A hormonkezelés hatására megindulnak azok az élettani folyamatok, amelyek eredményeként órák múlva az érett ikrák leválnak, és lefejhetővé válnak. Az ikra éréséhez a hormonhatáson kívül szükség van a keltetőház vizének optimális hőmérsékletére (22-24°C) és magas oldott oxigén szintjére (5-6mg/liter). A 22-24°C-os érlelővíz mellett az érési folyamat a döntő hormonkezelést követően kb.11-12 óra múlva befejeződik. A fejés idejének megállapítását megkönnyíthetjük jelző tejesek alkalmazásával is. A kezelt ikrások közé jelző hímet helyezünk, amely az ikra beérése után az ikrásokkal ívni kezd. Az ikrások ivarnyílás bevarrása miatt az ikrát nem tudják elszórni. Az első ívások után 10-20 perccel kezdhetjük a fejést, lehetőség szerint azokkal az ikrásokkal, amelyek a leghevesebben csapkodnak.

A túra egyértelmű favoritja

A fejéshez az ismét elaltatott halakat szárazra töröljük. Ezután a varratot ollóval felnyitjuk, majd a hasfal enyhe nyomásával a petefészekből a folyós ikrát száraz, műanyag tálba fejjük, ügyelve arra, hogy víz ne kerüljön az ikrába. A lefejt ikrát haladéktalanul le kell mérni, ez lesz a későbbi számítások alapja. A tejet a szintén elaltatott hímektől kis üvegcsőbe gyűjtjük. Egy ikrás ikrájához két hímtől származó tejet keverünk. A keverési arány: 1 liter ikrához 2 x 5 ml tej.

A túra egyértelmű favoritja

A túra egyértelmű favoritja

Termékenyítés és az ikra duzzasztása

A tejet és az ikrát műanyag kanállal óvatosan összekeverjük, majd termékenyítő oldatot öntünk hozzá (1 liter ikrához kb. 100-120 ml-t).

A túra egyértelmű favoritja

A termékenyítő oldat összetétele: 10 liter vízbe 40 g konyhasó és 30 g karbamid (Woynárovich-féle oldat). A folyadék hozzáöntése után néhány percig az ikrát gyorsan kell keverni. Ez idő alatt jön létre a termékenyítés; a spermiumok behatolnak az ikrákba. Sok helyen a termékenyítést tiszta tóvízzel végzik és 20 másodperc múlva adják csak hozzá a termékenyítő, ragadósság megszüntető oldatot. A termékenyítő oldat hatására az ikra folyadékot vesz fel, méretében növekedni kezd. Ebben a szakaszban a felületén lévő ragadós vegyületek miatt igen hajlamos a csomósodásra. A csomósodást csak állandó keveréssel lehet elkerülni. Vigyázni kell arra is, hogy a duzzadással arányosan mindig csak kevés oldatot öntsünk az ikrához, mert a túlságosan sok oldatban a csomósodás veszélye nő.

A duzzasztás az eredeti módszer szerint kb. 1-1,5 óráig tart. A folyamat végére az ikra eredeti térfogatának többszörösére nőtt, tapintásra az ikrahéj rugalmas. A duzzasztás idejét csökkenteni lehet, ha növeljük a karbamid részarányát egy második, töményebb oldat készítésével (150 g/10 Liter víz). Szintén igen hatásos, ha a termékenyítő oldatba finom agyagport keverünk, amely leköti a ragadós vegyületeket. Ezzel a módosítással felére, harmadára lehet csökkenteni a duzzasztási időt. Az üvegbe helyezést közvetlenül megelőzi a csersavas kezelés. 10 liter vízbe 5 g por alakú csersavat (tannin) mérünk, majd azt alaposan elkeverjük. A csersavoldatból 1 liternyit helyezünk 10-12 liter duzzadt ikrához, kézzel gyorsan elkeverjük, majd az ikrát hagyjuk leülepedni. A csersavas vizet leöntjük az ikráról, és friss vízzel többször alaposan átmossuk. Ezt az eljárást kétszer háromszor megismételjük. Ezután az ikrát haladéktalanul az üvegekbe helyezzük. A 7-9 literes Zuger-üvegekbe 1-1,5 liter duzzadt ikrát helyezhetünk.

A túra egyértelmű favoritja

Az ikra inkubációja

A termékenyülés után megkezdődik a petesejt osztódása. Fokozatosan kialakul az új halutód, 22-24°C-on ez a fejlődés (embriógenezis) 3 napig tart, ezt követően a hallárva kikel.

A túra egyértelmű favoritja

A folyamat alatt az ikrát gondozni kell. Az érlelés ideje alatt fejlettségétől függően változik az ikra érzékenysége és oxigénigénye. A kezdeti időszakban, amíg az osztódó sejtek lazán kapcsolódnak egymáshoz, az ikra érzékeny a mechanikai hatásokra; a sejthalmaz könnyen szétesik. Ebben az időben az oxigénigény kicsi, mert az osztódásban levő sejtek száma is kevés. Ezért ilyenkor a Zuger-üvegeken kis vízátfolyást biztosítunk.

Ahogy kialakulnak az embrió szövetei, megnövekszik az ikra anyagcseréje; egyre több oxigént igényel. Ezzel párhuzamosan már egyre több bomlásterméket is lead környezetébe, amelyet szintén a megnövelt vízátfolyás távolít el. A kelés idejére a kiindulási vízmennyiség többszörösét kell átereszteni az üvegeken (1-1,5 litert percenként).

A vízátfolyás folyamatos szabályozásán kívül az ikra egyéb gondozást is igényel. A termékenyítés során nem minden ikraszem termékenyül meg, habár a pontynál a tálban végzett termékenyítés gyakran több, mint 90%-os (természetes íváskor a termékenyülés rendszerint sokkal kedvezőtlenebb, leggyakrabban 40-50%).

A terméketlen ikraszemeken a különféle vízi penészgombák igen gyorsan elszaporodnak, ezért az ikrát gombaölő-szerekkel kell kezelni. Erre a célra a legjobb és a legelterjedtebb a malachitzöld. Ez a vegyszer 1:200000-es hígításban (5 perces kezelés) is hatásos (élénk kék színű oldat). A kelés közeledtével az embriók (amelyeknek a szeme ilyenkor már feketén irizál) egyre többet forognak az ikrában. A kikelést ez a belső mechanikai koptatás és egy kelési enzim termelődése és működése együttesen okozza.

A túra egyértelmű favoritja

A vízátfolyás csökkentésével (oxigénhiánnyal) siettetni lehet a kelési folyamatot. Ezzel a lehetőséggel azonban csak akkor szabad élni, amikor a kelés már egyébként is elkezdődött.

A kelésben levő ikratételt a keltetőüveg szelepének elzárása után vékony gumicsövön keresztül nagy felületű, lapos műanyag edényekbe átszívjuk. A tálakban az ikra a kikelt lárvákkal vegyesen több rétegben helyezkedik el. Néhány perc alatt az oxigénhiány miatti fokozott mozgás és a felszabaduló kelési enzim (ami ilyenkor már kívülről is hat) felszakítja az ikrahéjakat, és a még kikeletlen ikrákból is kibúvik a lárva.

A túra egyértelmű favoritja

A lárvák gondozása

A frissen kelt lárvákat, amelyek még alig tudnak úszni, a tálakból áthelyezik a lárvatartó edényekbe. Egy 200 literes tartóba fél millió (5 db Zuger-üvegből származó) lárvát tehetünk. Itt a lárvák többsége felkapaszkodik az edény felületére, valamint a szitaszövet szűrőre, míg másokat az alulról beáramló víz állandó mozgásban tart.

A túra egyértelmű favoritja

A lárvatartás időszakában a gondozás elsősorban a vízátfolyás szabályozásából és a szűrőfelület óvatos tisztításából áll. A 20-24°C-os vízhőmérsékleten 3-4 nap múlva a lárvák a levegővel töltik fel úszóhólyagjukat, és képessé válnak a vízszintes úszásra. Egyidejűleg emésztőcsatornájuk alkalmassá válik külső eredetű táplálék befogadására és emésztésére. Ez az időpont jelenti a keltetőházi folyamat végét, mert a táplálkozó lárva továbbnevelésének nagyüzemi technológiáját csak tavi továbbnevelésre dolgozták ki. A táplálkozásra alkalmassá vált zsenge ivadék igényli a külső táplálékot. Ezt keltetőházban a legegyszerűbben úgy tudjuk biztosítani, ha keményre főtt tojásból finom turmixot készítünk. A néhány száz mikrométeres tojásrészecskéket a kishal könnyen elfogyasztja, huzamosabb ideig azonban ez a táplálék nem elégíti ki a hal teljes tápanyagszükségletét. A kihelyezés előtt csak néhány alkalommal etetjük meg a lárvát a tojás turmix-szal.

A fent leírt lépések csak a jéghegy csúcsát jelentik, hiszen az igazán macerás folyamat még csak ez után veszi majd kezdetét. A következő cikkben már egy lépcsőfokkal feljebb lépünk és ennyivel is közelebb kerülünk majd a végső célhoz, a horgászok számára is élményt jelentő méretekhez és a halak élettanából adódó apró trükkökhöz, amik új dimenziókba repíthetik eddigi horgászatunkat és kiemelkedő sikerekhez vezethetnek minket. Ha tetszett a cikk és hozzám hasonlóan szereted és tiszteled halakat, mint nemes ellenfél, akkor olvasóként visszavárlak a folytatásban!

Addig is horgászbaráti üdvözletemet küldöm minden kedves olvasónak!

Utoljára megtekintett
Fogyasztóbarát webáruház

Pecacenter.hu, ha számít a jó ár! - Horgász Webáruház

Magyarországon sok horgász webáruház van, de kevésnél van ennyi akció, kedvezmény és ekkora elköteleződés a vásárlók felé. Minden nap azon dolgozunk, hogy látogatóink minél több horgász illetve kemping felszerelést és kiegészítőt találjanak webáruházunkban, pontos leírással és elérhetőséggel. A Budapesten és Dunakeszin lakóknak lehetősége van személyes átvételre is, előzetes egyeztetés után.

Oldaltérkép
  • Kezdőlap
  • Termékek
  • Cikkek
  • Versenyek
  • ÁSZF
  • Kapcsolat
  • Bejelentkezés
  • Regisztráció
  • Kapcsolat
    Greksza László
    2120, Dunakeszi, Barátság útja 13.
    info@pecacenter.hu
    06308266927
    Hírlevél
    aluflokk.jpg
    aniversum fishing baits.jpg
    arno.jpg
    bag em.jpg
    balaton baits.jpg
    balzer.jpg
    banax.jpg
    bark.jpg
    benzar.jpg
    big.jpg
    carp academy.jpg
    carp expert.jpg
    carp pro.jpg
    carp system.jpg
    carp zoom.jpg
    carp_academy.jpg
    catgear.jpg
    cormoran.jpg
    cralusso.jpg
    czero fishing team.jpg
    d.a.m.jpg
    daiwa.jpg
    deaky.jpg
    delphin.jpg
    demon.jpg
    dragon.jpg
    drennan.jpg
    eagle claw.jpg
    eiger.jpg
    energofish.jpg
    energoteam.jpg
    esp.jpg
    eurocarp.jpg
    eurostar.jpg
    exner.jpg
    extra carp.jpg
    feedermania.jpg
    fin.jpg
    finn.jpg
    fladen.jpg
    fox.jpg
    foxout.jpg
    gamakatsu.jpg
    guru.jpg
    haldorado.jpg
    hansen.jpg
    hayabusa.jpg
    hester.jpg
    hori-ker.jpg
    imax.jpg
    imperial_baits.jpg
    k-karp.jpg
    kamasaki.jpg
    kenart.jpg
    koos.jpg
    korda.jpg
    kryston.jpg
    l&k.jpg
    lineaeffe.jpg
    loomis and franklin.jpg
    mactronic.jpg
    madcat.jpg
    manyfik.jpg
    marukyu.jpg
    maruto.jpg
    meiho.jpg
    mistral.jpg
    mivardi.jpg
    momoi.jpg
    mustad.jpg
    nevis.jpg
    okuma.jpg
    oreel.jpg
    pallatrax.jpg
    pb_products.jpg
    penn.jpg
    preston.jpg
    prologic.jpg
    rapture.jpg
    rod_hutchinson.jpg
    ronthomson.jpg
    ryobi.jpg
    salmo.jpg
    savage.jpg
    sbs.jpg
    scierra.jpg
    sema.jpg
    shimano.jpg
    silstar.jpg
    sonik.jpg
    spinwal.jpg
    spro.jpg
    steg_product.jpg
    taska.jpg
    tf_gear.jpg
    the_one.jpg
    tica.jpg
    top_mix.jpg
    trabucco.jpg
    van den eynde.jpg
    zadravec.jpg
    Készítette: Sugar 2019 / Fish-Fanatic Kft - Minden jog fentartva! - Email: info.sugarweb@gmail.com